Embedded Files
Országgyűlés
Országgyűlés
Az Országgyűlést egy, leginkább az árokrendszerhez hasonló, ritka típusú vegyes rendszerben választják 4 évente. A szavazók alapesetben két szavazatot adhatnak le, egy egyénit és egy (országos) listásat.
Ki választhat? Egyéni ágon csak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok szavazhatnak. Levélszavazásra nincs lehetőség. Listás ágon magyar állampolgárok szavazhatnak, magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben is.
Egyéni ág
Egyéni ág
Hogyan választanak? Az egyéni ágon egymandátumos választókerületekben választanak képviselőket. Itt az egyfordulós relatív többségi szabály érvényesül: mindenki csak egy jelöltre adhat le szavazatot és a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer. 106 mandátum, azaz az képviselők 53%-a dől el ilyen módon. Fontos megjegyezni, hogy az egyéni ág aránytalan: az egyes pártok által szerzett mandátumok arányának nincs köze a támogatottságuk arányához. Másképp megközelítve: egyes szavazatok valódi értéke nagyban eltérhet egymástól.
Az egyéni ágról úgynevezett "töredékszavazatok" kerül(het)nek át a listás ágra, ami úgy működik, hogy az egyéni jelöltet jelölő szervezet (párt) listájára továbbítják az elveszett, illetve többletszavazatokat (a szavazó nem választhat helyette másik listát). Ez azonban még nem biztosítja, hogy minden szavazat ugyanolyan súllyal érvényesüljön.
Listás ág és "töredékszavazatok"
Listás ág és "töredékszavazatok"
Hogyan választanak? A listás ág alapelve az arányos mandátumelosztás, azonban ilyenkor fő kérdés, hogy mihez képest arányos. Egy a magyarhoz hasonló árokrendszerben például alapvetően tisztán a listás szavazatokkal lenne arányos a mandátumelosztás. A német "vegyes arányos" rendszerekben pedig a képviselet egészének arányossága a cél, tehát az aránytalan egyéni ágot egy ellentétes irányúan aránytalan listás ág "semlegesítené" (arányosítaná). A magyar rendszer egyik elvet sem követi, ám inkább az árokrendszerhez áll közelebb.
A listás ág arányos elosztásához elsősorban a közvetlenül az országos listákra leadott szavazatokat veszik figyelembe. Ezek alapján állapítják meg azt is, hogy melyik pártok érték el a választási küszöböt (továbbá nemzetiségi listák esetén a kedvezményes kvótát).
A mandátumok listák közötti elosztása előtt (már a küszöböt megugró listákat nézve) az egyéni ágról hozzáadják az úgynevezett "töredékszavazatokat". Ez azt jelenti, hogy a listás ág nem a listás szavazatohoz képest arányos, hanem a listás szavazatatok és a "töredékszavazatok" összességéhez képest. A töredékszavazatok hatását szokták "kompenzációsnak" nevezni, azonban általában ez a hatás nem érvényesül erősen.
A listák között a mandátumallokáció a D'Hondt módszerrel történik. Mivel a szavazók a listán belül nem szavazhatnak magukra jelöltekre (zárt lista), így az előre közzétett lista elejéről szerez mandátumot annyi jelölt, ahány listás mandátumot szerzett a párt.
Európai Parlament
Európai Parlament
Ki választhat?
Nagykorú magyar állampolgárok (kivéve, ha más lakóhelyük szerinti más uniós országban regisztráltak az EP választás szavazói névjegyzékbe) és magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok
Hogyan választanak? Az Európai Parlament képviselőit 5 évente választják egyszerre az EU összes tagállamában, Magyarországon 2024 óta ez együtt van az önkormányzati választásokkal. A választókerületek elsősorban maguk a tagállamok, bár néhány tagállam több választókerületre van feldarabolva. Minden tagállamban előre meghatározott számú képviselőt választanak, ez a szám nagyjából arányos a tagállamok lakosságszámával, de a kisebb tagállamok több képviselőt kapnak (ez az úgynevezett "degresszív arányosság" - egy szavazat "többet ér" a kisebb államokban, mert kevesebb szavazó jut egy képviselőre). Magyarország egy választókerületet alkot és 21 európai parlamenti képviselőt választ.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Míg a legtöbb tagállam nyílt listás vagy rangsorolós egyéni (STV) arányos rendszert használ, Magyarország úgynevezett "zárt listás" arányos rendszert használ. Ez az jelenti, hogy a szavazók csak pártlistára szavazhatnak (és csak egyre), amin a jelöltek előre meghatározott sorrendben szerepelnek. A pártok között a mandátumallokáció a D'Hondt módszerrel történik, annyi módosítással, hogy a választási küszöb 5%, ez alatt nem szerezhet mandátumot párt.
Önkormányzatok
Önkormányzatok
Megyei közgyűlések és Fővárosi Közgyűlés
Megyei közgyűlések és Fővárosi Közgyűlés
A Fővárosi Közgyűlés és a megyei közgyűlések tagjait zárt listás arányos rendszerben választják (hasonlóan az EP-hez), viszont a megyei jogú városok polgárai nem szavaznak a megyei közgyűlésekre.
Polgármesterek és Főpolgármester
Polgármesterek és Főpolgármester
A polgármestereket (ideértve a kerületi polgármestereket és a főpolgármestert) egyfordulós, egy X-es szavazással választják.
Vegyes rendszer
Vegyes rendszer
10 000 fő feletti településeken és budapesti kerületekben egy speciális vegyes rendszert használnak.
Hamarosan
"Kislistás" rendszer (blokkszavazás)
"Kislistás" rendszer (blokkszavazás)
A legfeljebb 10 000 fős településeken relatív többségi blokkszavazást használnak, amit a törvény "egyéni listás" (korábban "kislistás") rendszerként ismer. Ezen minden jelölt egyénileg indul, és mindenki legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum vár betöltésre - nagyobb teleüléseken nagyobb a képviselőtestület. Ez nem egy arányos, hanem egy kifejezetten "győztes mindent visz" rendszer (ez legjobban akkor látszódik, ha pártok vagy szervezetek is indítanak jelölteket), de nincsenek egyéni választókerületek, mert az egész település gyakorlatilag egy nagy választókerület.
Népszavazások
Népszavazások
Országos
Országos
A népszavazáson egy opciónak az érvényes szavazatok között abszolút többséget kell szereznie (úgy, hogy mindenki csak egy opcióra szavazhat). A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgárnak több, mint fele érvényesen szavazott.
Ez azt jelenti, hogy egy változás népszavazáson keresztül csak úgy lehet sikeres, ha elegen szavaznak és azon belül az egyik opció megszerzi az érvényes szavazatok, több mint felét. Azonban a valóságban ez inkább úgy néz, ki, hogy egy változáshoz a teljes népesség felének kell az aktív támogatása: ha ez úgy tűnik, hogy nincs meg, azoknak, akik ellenzik a változást, érdekükben áll nem szavazni (vagy érvénytelenül szavazni). Például ha a társadalom 40%-a támogatja a változtatást, és 30%-a ellenzi, a többi pedig várhatóan nem fog szavazni, akkor a 30%-nak nem éri meg részt venni a népszavazáson: Ha érvényesen szavaznak ellene, akkor a népszavazás érvényes lesz és az ellenkező oldal győz, ha viszont nem mennek el, a népszavazás érvénytelen lesz és a változtatás meghiúsul (ami az ellenzőknek siker).
Közösségi Költségvetések
Közösségi Költségvetések
A közösségi költségvetések (részvételi költségvetések) a legújabb demokratikus innovációkhoz tartoznak, amik saját választási rendszert igényelnek. A direkt demokrácia és a részvételi demokrácia alá tartozó közösségi költségvetésnek a lényege az, hogy a költségvetés egy részéről az állampolgárok nem képviselőkön keresztül, hanem közvetlenül vagy részvételi formában (esetleg mindkettő).
A közösségi költségvetés a részvételi demokrácia egyik eszköze,
Magyarországon közösségi költségvetés egyelőre csak önkormányzati szinten létezik, minden önkormányzat maga határozza meg az alkalmazott választási rendszert.
A teljesség igénye nélkül néhány példa magyarországi közösségi költségvetésekre:
Budapest (fővárosi): 2024-től: 5 kategóriában, mindegyikben max. 3 szavazat (korábban 1 szavazat)
Budapest II. kerület: pontozós szavazás (1-5 skálán, akárhány ötletre)
Budapest III. kerület (Óbuda-Békásmegyer): körzetenként 1 szavazat (lehet több körzetben is szavazni), 3 ötlet
Budapest XXII. kerület (Budafok-Tétény): 6 szavazat, relatív többségi elv*
Miskolc: több X-es szavazás (a költségvetés erejéig lehet X-elni)
Pécs: 1-1 szavazatot lehet támogatni két zónában (egy saját zóna, egy másik zóna)
Köztársasági Elnök
Köztársasági Elnök
A köztársasági elnököt Magyarországon nem közvetlenül a nép választja, hanem az Országgyűlés teszi ezt 5 évente. A választás titkos szavazással történik, egy X-es szavazólappal. A választás két fordulóban zajlik, amiből az első forduló szupertöbbségi (minősített többségi) elvet követ: akkor eredményes, ha egy jelölt a képviselők kétharmadának támogatását élvezi. A második fordulóban, amibe csak két jelölt jut tovább, elég egyszerű többséget szerezni a leadott szavazatok között.
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez az magyar választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.02.22-i állapota a Választási Tudásbázison (még nincsen kész). Ajánlók további tájékozódáshoz:
A Political Capital kisokosa (2022.03.18.) tényszerűen és pontosan bemutatja az országgyűlési választási rendszer működését, videó is tartozik hozzá. A listás mandátumallokáció (D'Hondt mátrix) mellett a jelölés szabályait is összefoglalja.
A hatályos törvény az országgyűlési képviselők választásáról a 2011-es, amit azóta többször módosítottak.
a módosítások
A korábbi törvény
Történelmi
Google Sites
Report abuse