Részletes szabályok: küszöb, nemzetiségi kvóta és töredékszavazatok

Listás ágon egy párt akkor szerezhet mandátumot, ha megugrotta a választási küszöböt a listás szavazataival (tehát az egyéni ágon szerzett szavazatok nem visznek egy pártot közelebb a bejutáshoz). A választási küszöb egy párt által állított lista esetében 5%, de két párt közös listája esetén már 10%, három vagy több párt esetén pedig 15%. Közös lista állítása esetén közös jelöltek állítása szükséges, és egy párt vagy önálló, vagy közös listát állíthat, mindkettőt nem. A küszöb nem hat ki az pártok által egyéni ágon szerzett mandátumokra. 

Listát nem csak pártok állíthatnak, hanem országos nemzetiségi önkormányzatok is. Azonban a nemzetiségi listákra való szavazáshoz külön választói névjegyzékbe kell regisztrálni, a nemzetiségi szavazóként regisztrált szavazó viszont nem szavazathat pártlistára. Ezen felül, a nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált szavazó csak egy listára szavazhat (az által választott nemzetiségi listára, attól függően, milyen nemzetiségiként regisztrált). Ráadásul, ez a lista a pártlistákhoz hasonlóan zárt, így a szavazó csak az egész listára szavazhat, vagy érvénytelenül (üresen). Ezért a nemzetiségi listás szavazás valójában nem rendes választás, sérül a szabad választás elve, továbbá a választás titkossága. A nemzetiségi listás szavazás ennek a formáját az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek minősítette, azonban az Országgyűlés a mai napig nem módosította. A nemzetiségi listáknak az 5%-os küszöb helyett csak elég az ún. kedvezményes kvótát elérnie, ami a listás szavazatok száma osztva 93-mal, leosztva néggyel. Ezt a 13 nemzetiségből 2-nek van reális esélye elérni, a gyakorlatban a másik 11-nek esélytelen a képviselői mandátum megszerzése.

A töredékszavazatok kérdése egy gyakran kritizált eleme a választási rendszernek, erről rövidebben és hosszan is olvashatsz itt.

Hogyan választanak? Az Európai Parlament képviselőit 5 évente választják egyszerre az EU összes tagállamában, Magyarországon 2024 óta ezt együtt tartják az önkormányzati választásokkal. A választókerületek elsősorban maguk a tagállamok, bár néhány tagállam több választókerületre van feldarabolva. Minden tagállamban előre meghatározott számú képviselőt választanak, ez a szám nagyjából arányos a tagállamok lakosságszámával, de a kisebb tagállamok több képviselőt kapnak (ez az úgynevezett "degresszív arányosság" - egy szavazat "többet ér" a kisebb államokban, mert kevesebb szavazó jut egy képviselőre). Magyarország egy választókerületet alkot és 21 európai parlamenti képviselőt választ.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Míg a legtöbb tagállam nyílt listás vagy rangsorolós egyéni (STV) arányos rendszert használ, Magyarország úgynevezett "zárt listás" arányos rendszert használ. Ez az jelenti, hogy a szavazók csak pártlistára szavazhatnak (és csak egyre), amin a jelöltek előre meghatározott sorrendben szerepelnek. A pártok között a mandátumallokáció a D'Hondt módszerrel történik, annyi módosítással, hogy a választási küszöb 5%, ez alatt nem szerezhet mandátumot párt (enélkül a természetes küszöb kb. 4,5% lenne).

A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

A teljesség igénye nélkül néhány példa magyarországi közösségi költségvetésekre:

• Budapest (fővárosi): 2024-től: 5 kategóriában, mindegyikben max. 3 X (korábban 1 X)

• Budapest II. kerület: pontozós szavazás (1-5 skálán, akárhány ötletre)

• Budapest III. kerület (Óbuda-Békásmegyer): körzetenként 1 X (lehet több körzetben is szavazni), 3 ötlet

• Budapest XXII. kerület (Budafok-Tétény): 6 X, relatív többségi elv*

• Miskolc: "zsákszavazás" - több X-es szavazás, a költségvetés erejéig lehet X-elni

• Pécs: 1-1 ötletet lehet támogatni két zónában (egy saját zóna, egy másik zóna)