Szlovéniában a kétkamarás parlament alsóházának (Nemzetgyűlés) tagjait közvetlenül választják nyílt listás regionális arányos képviseleti rendszerben alapesetben 4 évente (előrehozott választásokat tartanak a Nemzetgyűlés feloszlása esetén). A Nemzetgyűlés létszáma 90 fő, ebből kettő képviselőt az olasz és a magyar nemzetiségek választanak. 88 képviselőt nyolc, egyenként mindig 11 mandátumos választókerületben választanak (amelyek népességének megközelítőleg egyenlőnek kell lennie).
A jogi választási küszöb 4%.
A mandátumelosztás a választókerületekben a Droop kvóta (Hagenbach-Bischoff kvóta) szerint történik, a ki nem osztott mandátumokat országos szinten a D'Hondt módszerrel osztják el annak megfelelően, hogy országosan mennyi mandátumra jogosultak a pártok. Ha egy párt a választókerületekből összesen több mandátumot szerzett volna, mint amennyire a D'Hondt módszer szerint országosan jogosult, akkor a választókerületek szerinti
A megszerzett választókerületi mandátumokon felül (országosan) szerzett mandátum mandátumokat a legnagyobb maradékok elve szerint osztják vissza a választókerületekbe. A listákon a választókerületben a jelöltek szavazatarányuk sorrendjében jutnak mandátumhoz.
Pártok állíthatnak közös listát is, a listán egyik nemből se lehet 35%-nál kevesebb jelölt. Egy listán annyi jelölt állítható, amennyi mandátum, és egy jelölt csak egy listán szerepelhet.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.
A szlovéniai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 9 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt a Szlovéniában választóknak így nagyobb a szavazóereje az EU-s átlagnál.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Szlovénia a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A választási küszöb 10%.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.
Ez a szlovéniai választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.01.25-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Választási törvény (Nemzetgyűlés): https://pisrs.si/pregledPredpisa?id=ZAKO185
2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)